Kategóriák
Történelem

Napoleon karizmája

Napoleon  a royalisták sorfala elé sétált, széttárta kabátját és elkiáltotta magát: „Katonák, ismertek engem? Ha van bárki köztetek, aki megölné a császárát, itt állok!” Néma csend, majd valaki elkiáltotta magát: Éljen sokáig a császár! A royalisták leengedték a puskát, majd éljenezve Napoleonhoz rohantak.

a nevezetes esemény 1815 március 7-én, késő délután játszódott le Grenoble közelében,s a Lattrey találkozó néven vonult be a világtörténelembe.

Tényleg Napoleon lövette szét a Szfinx orrát?

Napoleont nem kell bemutatni a hadtörténelem iránt érdeklődőknek, de szinte mindenki tudja róla, hogy a világtörténelem egyik legzseniálisabb hadvezére, aki 60 csatájából 53-at megnyert, jó párat jelentős létszámhátrányban. Ezen túlmenően államférfi és a tudományok nagy barátja. Miután a hatodik koalíció legyőzte lemondott, Elba-szigetére száműzték, de a Franciaországból érkező elégedetlenséget érzékelve 1000 gárdistája kíséretében március 1-jén partra szállt az Arayparton, s megindult Párizs felé. A nép mindenütt rajongással fogadta, s tódultak az emberek a zászlaja alá.

Austerlitz, Napoleon mennybe menetele

Így érkezett hadoszlopa Grenoble térségébe, ahol a royalisra hadsereg 5. ezrede az utat elzárva állásba vonult, s mikor megérkezett Napoleon előőrse akkor  lövésre készen vártak. Napoleon ekkor elő lépett, gárdistái leengedték a puskát, a száműzetésből visszatért vezér pedig a sorok közt előre lépett. A lebukó nap fénye megvilágította alakját. Megállt az ellenség sorfala előtt és elhangzott a híres mondat. Egyetlen tiszt nem akadt aki sortüzet vezényelt, egyetlen ideges katona nem volt a sorfalban, akinek remegő ujja megrántotta volna a ravaszt, amire kitört volna a tűzharc. Ezzel szemben a világtörténelem páratlan eseményére került sor. Az egész ezred átállt. Napoleon folytatta az útját, s ezt követően minden ellene küldött alakulat felesküdött a császárra. Így vonult be Párizsba, egyetlen puskalövés nélkül meghódítva Franciaországot!

Amikor a megtört Napoleon megvillant

Csupa dicsőség volt a száz nap, amely Waterloo mezején ért véget. Napoleont a világ végére, Szent Ilonára száműzték. A tóparton pedig idővel felállították a császár lovas szobrát, amely a párját ritkító eseménynek állít emléket.

Napoleon szerette katonáit, azok pedig éltek, haltak érte, mint tette a gárda jó része Waterloonál.

***A közösségi média kiszámíthatatlan, ha tetszenek a cikkek, látogassa rendszeresen a http://www.kazivilaga.com-ot,  ahol sok aktuális, érdekes témáról olvashat! Tallózzon bátran a cikkek közt!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük