Kategóriák
Film Színes Történelem

A Csúd-tavi csata, a Jégmezők lovagja

Alekszandr Nyevszkij 1242-ben ezen a napon az orosz, balti és mongol (!) szövetségesek támogatásával nagy győzelmet aratott a német lovagrend (valójában német-dán-észt) serege felett a Csúd-tó jegén. Szergej Ejszenstejn 1938-ban történelmi fimdrámát forgatott erről, amely képi világát  Prokofjev zenéje tovább erősített. Így lehet a történelmet a rendszer szolgálatába állítani.

A XIII. században fejedelemségek laza szövetségéből állt az orosz föld, amely központja ekkor nem Moszkva volt, hanem Kijev (amelyet legyőztek a tatárok),  valamint Vlagyimir és Novgorod. Utóbbi fejedelme 1236-tól a fiatal Rurik leszármazott Sándor (Alekszandr, oroszul), aki először a svédekkel volt kénytelen szembe nézni és a Néva partján legyőzte őket, innen kapta a névai előnevet, s lett Alekszandr Nyevszkij. Ezt követően szerette volna megváltoztatni  Novgorod, a gazdag kereskedőváros évszázados belső szabályait, s ezért száműzték.

A svédek után a Baltikum déli részét uraló német lovagrend és vazallusai, szövetségesei támadtak Novgorodra, kihasználva, hogy délen a tatár kötötte le az oroszokat, tehát a fejedelemség nem számíthatott érdemi segítségre ( Vlagyimir támogatta íjászokkal) a többi szláv államtól. Erre a város visszahívta Alekszandrt, aki erős kézzel sereget szervezett, de nem csak oroszokból, hanem a térségben élő, s ekkor pogánynak számító (ortodox vallású) finnugorokból és mivel jó kapcsolatokat ápolt Batuval, még tatár segédhadat is kapott.

A német lovagrend egyszerre három fronton háborúzott. Délen a tatárokkal (1241, Legnica, jelentős veszteség), a pogány litvánokkal a Baltikum déli részén és az oroszokkal a Baltikum keleti részén, s akkor nem szóltunk a Szentföldön szolgálatot teljesítő testvérekről.  Ettől függetlenül a germán felsőbbrendűség tudatában magabiztosan támadtak az oroszokra.  Gerhard von Malberg nagymestert az se zavarta, hogy az orosz  sereg több, mint kétszeres létszámfölényben volt, a tó jegén félelmetes rohamot indított. Át is törtek a novgorodi milícia vonalain – ez részben az orosz taktika része is volt, mivel az orosz lovagok álltak velük szembe, még oldalról a horgokkal felszerelt gyalogság kapta körbe és próbálták lerángatni több-kevesebb sikerrel a lovagokat a ló hátáról. Aki leesett, az utána gyalog volt kénytelen harcolni a nehéz páncélban.

Kép: soundcloud

A csata két részben zajlott, a bekerített lovagok körkörös védelembe mentek át, miközben a gyalogságuk megpróbált áttörni hozzájuk, de nem jártak sikerrel. A lovagok miután kifáradtak egyesével vadászták le őket a sokszoros létszámfölényben lévő ellenfeleik.  Helyzetüket az is nehezítette, hogy a nehézlovasság alatt kásássá, itt ott megrepedt jég fölszínét csatakos kása, majd víz borította el. Többen a nehéz páncélban eldőlve belefulladtak a havas-jégkásás lébe.  A lovagok jelentős része életét vesztette, néhányan kitörtek, néhányan megadták magukat. A gyalogság kisebb veszteséget szenvedett és visszavonult. Alekszandr serege is jelentős veszteséget szenvedett, de ez (akkor sem) nem számított, csak a győzelem.  Ezzel elhárult a germán hódítás veszélye, idővel rögzült a Narva-folyó  –  Csud-tó határvonal a németek (baltiak) és oroszok közt évszázadokra.

Az oroszok balti álmait Nagy Péter váltotta valóra:

Nagy Péter: az óriás, a katona, a reformer, a kujon, a szadista!

A jég beszakadására nincs hiteles forrás, s nem is valószínű. Ezt a teóriát jóval később, hallomás alapján jegyezték fel és igazából Ejszenstejn filmjével került  be a köztudatba. Az igazán tehetséges szovjet rendező ( Patyomkin páncélos, később Rettegett Iván) az aktuálpolitikának megfelelően (1938) a sötét teuton lovagokkal a nácikra utalt (annyira, hogy birodalmi sas került a pajzsra) az egyházi személyeken keresztül meg a fasiszta olaszokra. Működött az áthallás, az egyik oldal sötét, gonosz, a másik pedig hazafi, a jó emberek (a szövetségesek, főleg az oroszokat leölő mongolok nem illettek a képbe, nem is kaptak főszerepet). Nyikolaj Cserkaszov hozta az elvárt nemzeti hős zsánerét. A szovjet történelmi akciófilm magyar szinkronnal itt tekinthető meg: https://videa.hu/videok/film-animacio/jegmezok-lovagja-1938.mp4-1938-XohugMGlqUmYussk

Jó szórakozást! Alekszandr Nyevszkijről tudni kell, hogy később, részben a mongolok jóváhagyásával (adófizetés) előbb kijevi majd vlagyimiri nagyfejedelem lett. Az egyház is támogatta, mivel a mongolokat nem érdekelte a vallás, csak a pénz, még a germánok és a svédek egyben a hit nevében is harcoltak, s féltették az ortodoxia pozícióit, így nem csoda, hogy Alekszandr Nyevszkijt 1574-ben szentté avatták.

Rettegett Iván, akit Báthory legyőzött

A rendező, s részben forgatókönyv író, vágó Ejszenstejn (Eisenstein) nem élvezhette sokáig a dicsőséget, ugyanis a Rettegett Ivántól megrettent Sztálin betiltotta a filmet, s jó orosz szokás szerint Szergej ezt annyira a szívére vette (volt mitől félnie), hogy önkritikát gyakorolt, elkezdte a film átvágását, majd mindössze 50 évesen –  a hivatalos közlés szerint – szívinfarktusban elhunyt.

Észak oroszlánja legyőzte az orosz medvét!

Még Alekszandr a lovagrenddel, részben tatár segítséggel harcolt, addig mi a tatárok ellen. Ebben a korban, a Muhi csata idején játszódik az Ezüst kard kék mezőben című történelmi kisregény, ajánlom figyelmükbe:

Ezüst kard kék mezőben

 

***A közösségi média kiszámíthatatlan, ha tetszenek a cikkek, látogassa rendszeresen a http://www.kazivilaga.com-ot,  ahol sok aktuális, érdekes témáról olvashat! Tallózzon bátran a cikkek közt!

Nyitókép:  képernyőfotó.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük