Kategóriák
Közélet Miskolc

Attila, a vakaróevésünk elmaradt…

A számok mögött emberek vannak.  Hús, vér emberek. A több, mint 200, napi áldozat közt hunyt el Barna Attila (+40), girincsi képviselő, a BAZ megyei roma önkormányzat korábbi elnöke, akit több, mint egy évtizede még úgy ismertem meg, mint a Muhi-Köröm között, a Sajón közlekedő komp munkatársa.

Tudni kell, hogy ez még hagyományos komp volt, a távolság kicsi, viszont nagy fizikai erőt igényelt a jármű mozgatása. Attila meg fiatalon is jó darab, erős ember volt. Kerestem is az archívumban az egykoron készült fotót, de sajnos a több tízezer közt nem találtam. Pedig nem rég láttam, teljesen véletlenül…

Aztán legközelebb akkor találkoztunk, amikor a cigány önkormányzat képviselője lett, majd két cikluson keresztül a testület elnöke. Néhány ülésüket láttam, azt kell mondanom, hogy respect amiért az összest végig ülte.  Kívülállóként jó szándékú, rendes embernek ismertem meg.  Néha beszéltünk a magyarországi cigányságról, cigány politikáról, politikusokról is. Ezt most inkább nem idézem, mert jobbról, balról és a cigányok részéről is lenne kritika, de magánbeszélgetést nem adok ki,  meg egyébként is ennek az írásnak az emlékezés a célja. Ami tény: a magához való esze meg volt, sok mindent látott. Girincsen respektálták is, mert a képviselőjelöltek közül ő kapta a legtöbb szavazatot, szám szerint 196-ot, még az őt követő 135-öt. A Fidesz-KDNP színeiben indult és 11 független.

Vagy négy évvel ezelőtt szóba került a vakaró, ősi cigány étel, amit bevallom, még sosem ettem. Mondtam Attilának is, mire azonnal bevállalta, hogy majd süttet és hoz kóstolót. Aztán a történetünk másként alakult, elmaradt a vakaróevés és sajnos ezt már nem tudjuk bepótolni.

Egernek Dobó, nekem Rákóczi

Ma értesültem Attila haláról. Később egy közös barátunkkal beszélgettem a tragédiáról, s ő mondta, hogy vagy két hete beszélt vele, nem volt semmi baja. Azóta megkapta az első oltást is, s jött a hír, hogy elhunyt. Egy ember a számok mögül, egy tragédia. Részvétem a családnak. Attila nyugodj békében.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük