Kategóriák
Színes Történelem

Szepesvár, a merénylettel szerzett erőd

A Rákóczi szabadságharc legkülönösebb várbevétele a Szepesi várnál történt. A Trencsényi Varró Mátyás hímző legény merénylete során megsebesült labanc kapitány feladta a várat, hogy Lőcsén kúráltathassa sebeit.

A tájból mintegy 200 méterrel kiemelkedő masszív, nagy méretű mészkőtömböt az isten is várnak teremtette, amit őseink fel is ismertek, s a XII-XIII. század első felében meg is épült az öreg torony, a kőbe vájt ciszternával (vízellátás). A tatárjárás utáni várépítési hullám keretében kibővítették, igazi erőd született, amelyet az évszázadok alatt tovább építettek.  A Csáky család 1634-ben szerezte meg. A kuruc szabadságharc idején itt élt gróf Csáky Mihály és szolgálói.

Kik voltak a kurucok és labancok?

A várat, mint erődöt viszont a labancok, a Trautschmeister ezredbe tartozó német őrség szállta meg Wenzensiaus Karl Kristock kapitány vezetésével. Élelem, víz, hadianyag kellő mennyiségben állt a rendelkezésére. Mosolyogtak is a labancok, mikor meglátták a Görgey János kapitány által a várat körbezáró kuruc sereget, amelynek se ostromszerei se ostromtüzérsége nem volt. A kurucok erejéből csak arra futotta, hogy körbezárják, megakadályozzák a ki-be járást. Azonban, ha a falakat megközelítették, akkor puska vagy ágyútűzzel űzték el őket. Esélyük sem volt a sikerre.

Teltek, múltak a hetek, a helyzet pedig nem változott- amelyet végül Trencsényi Varró Mátyás,  Csáky gróf hímző legénye oldott meg! A nevezett személy ( a Trencsényi a származására, a Varró pedig a foglalkozására utal) ugyanis a kurucokkal szimpatizált, s azon törte a fejét, hogyan tudna segíteni Rákóczi katonáinak a vár bevételében. Hosszú gondolkodás után arra jutott, hogy súlyosan megsebesíti a kapitányt, s mivel nincs orvos a várban, kénytelen lesz azt feladni élete mentése érdekében. Miután nem volt az ötlet hozzá látott a megvalósításhoz. Először is kifigyelte a kapitány mozgását, s kiválasztotta a megfelelő helyszínt és időpontot. Mártír azért nem szeretett volna lenni, ezért mikor eljött a merénylet ideje, az erre a célra kiválasztott ablakból egy hosszú kötelet engedett le, majd útjára indult. Felkereste a kapitányt a lakásában, s a mit sem sejtő férfi szemébe sót szórt és kardot rántva rárohant. Dulakodás közben többször megvágta. Az incidenst észlelő kapitányné kirohant és fellármázta az őrséget. Mátyás időben kereket oldott. A kötélen lemászott és jelentkezett a kuruc táborban, ahol előadta a cselekedetét.

Néhány napig nem történt semmi, majd a labancok jelezték tárgyalási szándékukat.  Végül abban maradtak, hogy szabad elvonulásért cserében (minden fegyverüket, értéküket magukkal víve) átadták a várat. Kristock kapitánynak volt még egy személyes feltétele, hogy feleségével Lőcsére mehessen 8 napra kúráltatni a sebeit. Az alku megköttetett.  Mátyás merényletének köszönhetően a kurucok kezébe került a Felvidék egyik legnagyobb és szinte bevehetetlen vára. A különleges esetet II. Rákóczi Ferenc is megörökítette emlékiratában.

A Csáky család 1707-ben költözött el a várból egyik palotájukba, ahol kényelmesebb volt az élet. A kurucok bukása után újra császári katonaság szállta meg a várat, amelyet az 1780-as tűzvész után hagytak el. Történt ugyanis, hogy a labancok (mint minden katona akkoriban, szerették a pálinkát) szeszt főztek a pincében, amely begyulladt. Nem sikerült megfékezni a lángokat és a teljes vár leégett. Az újjáépítés helyett magára hagyták a romokat, s az erózió, meg a kőbányászat megtette a hatását.

Ocskay, a tűz fejedelme, az árulás nagymestere

A romokat 1961-ben nyilvánították műemlékké, s 1993-tól a világörökség része. Ha erre járnak jusson eszükbe Mátyás, a hímző legény története. A mi oldalunkról nézve hazafi, a labancokéból pedig közönséges merénylő.

Ajánlom figyelmükbe a kora kuruckorban játszódó, izgalmas kalandregényt:

Bükki bujdosók

***Ne várjon a közösségi médiában az algoritmusok által kiszámíthatatlanná tett megosztásokra, hanem naponta nézzen be a   http://www.kazivilaga.com-ra, s  tallózzon bátran! Biztos talál olyan cikkeket, amelyek érdeklik!

Fotó: Szepesvár romjai, kis képen Mátyás 1957-es rekostrukciós grafikán.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük