Kategóriák
Színes Történelem

A nagy fogolyszökés

A második világháború legnagyobb szövetséges hadifogoly szökése a magyar határtól nem messze, Ozbaltban, a mai Szlovéniában történt. Kalandok sorát átélve, mintegy 250 km-es hegyi menet után az értük küldött angol gépekkel 99-en jutottak vissza sajátjaik közél

Az 1941-ben a birodalomhoz csatolt Mariborban (Marburg) működött a Stalag XVIII-D. láger, ahol a németek mintegy 4500 szövetséges katonát őriztek. Az angolszászoknak a szovjet vagy lengyel foglyokhoz képest jó dolguk volt, a döntő többség kivárásra játszott, tudták közeleg a háború vége, s előbb, utóbb szabadulnak, de voltak, akik ezt nem bírták kivárni. Ez vezetett az ausztrál Ralph F. Churches és az angol Leslie A. Laws által vezetett nagy szökéshez. Amiben az is szerepet játszott, hogy a foglyokra nem a náci propaganda által felsőbbrendűként beállított, szőke, kék szemű, keményített díszegyenruhás SS-ek őriztek, hanem teljesen átlagemberek, akiknek azon járt az esze, hogyan tudnák túlélni a háborút. Rémálmukba se kívánták, hogy a frontra vagy partizánvadászatra vezényeljék őket.

A szövetséges hadifoglyok egy részét a Dráva mentén futó vasútvonal karbantartásán dolgoztatták, mások a környékbeli tanyákon végeztek mezőgazdasági munkát. Elég laza volt az őrség, mivel úgy gondolták, ha sikerülne is megszökni, a részben németek által lakott vidéken úgyis könnyedén elfogják őket, no meg nem is voltak szökések egészen 1944 augusztus 30-áig, mikor egy tanyán lévő 8 fogolyból 7 meglépett a szlovén partizánokhoz, akiket sikerült meggyőzni, hogy másnap szabadítsák ki a karbantartókat.

(A Luftwaffe egy pilótája Kanadából szökött haza: http://www.kazivilaga.com/blog/2020/10/25/a-nagy-szokes-kanadabol-nemetbe/

A vonattal érkező hadifoglyokat 8 német őr és négy civil munkafelügyelő kísérte. A Ljubo Sercer alakulat mintegy 100 partizánja várta őket és amint a németek felmérték az erőviszonyokat, a felesleges hősködés helyett hagyták magukat lefegyverezni, a foglyokat kiszabadítani. Utóbbiak úgy meglepődtek, hogy noszogatni kellett őket, irány a szabadság! A partizánok egy környékbeli tanyára is kiszálltak, de eltévesztették a helyet és angolszászok helyett francia foglyokat találtak. ha már így történt kiszabadították őket (az egy szem német őr itt se hősködött), majd elmentek a jó címre az angolszászokért. Összesen 105 szövetséges katonát szabadítottak ki, majd két hetes, főleg éjszakai menetben 250 km-t megtéve juttatták el őket a Semic közelében lévő partizán reptérre. A RAF csapatszállító gépeivel Bariba (Olaszország) reptettek a szökevényeket.

Út közben egy éjszaka beleszaladtak a németekbe és a kitört kisebb csetepaté során 6 hadifogoly leszakadt a csapattól a hegyek közt. A Száván viszont éjjel a folyóparti őröket kijátszva veszteség nélkül átkeltek. A RAF repülőgépei 99 főt szállítottak el a mentőakció során: 70 britet, 12 ausztrált, 9 újzélandit és 8 franciát. Az eltévedteket később begyűjtötték a partizánok.

(Az egyik legkeményebb szökés a szobibori lágerből történt: http://www.kazivilaga.com/blog/2020/10/14/szokes-sobiborbol-avagy-az-alsobbrenduek-lazadasa/

Churchest 3 hónap pihenőt kapott, majd tekintettel a lágerben felszedett német tudására a frontszolgálat helyett egy hadifogolytábor őre lett. A háború végét követően leszerelt és visszatért a civil életbe. Különleges történetét megírta, szlovén nyelven is megjelent.

Churches és Laws magas rangú katonai kitüntetést kapott a sikeres szökés megszervezéséért.

***A közösségi média kiszámíthatatlan, ha tetszenek a cikkek, látogassa rendszeresen a www.kazivilaga.com-ot,  ahol sok aktuális, érdekes témáról olvashat! Tallózzon bátran a cikkek közt!

Fotó: A stalag XVIII-D., archív/internet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük