Kategóriák
Közélet Történelem

Kis Bécs, a kínai zsidó menedék

A XX. század első felében Sanghaj igazi nyitott világváros volt, ahol még magyarok is éltek! A második világháború elején a város feltétel nélkül befogadta a zsidó menekülteket. Pearl Harbor után a nemzetközi zónába bevonuló japánok nem üldözték a zsidó menekülteket. Az 1937 után érkezetteket összeköltöztették egy negyedbe, amelyet a lakói „Kis Bécsnek” neveztek.

A XIX. század közepétől erősödő nemzetközi nyomás hatására 1863-ban hozták létre Sanghaj nemzetközi zónáját, amely akkora volt, mint egy Budapesti kerület, de 1941-re 1,5 millió lakosa volt.  Döntő többsége kínai, de több tízezer európai is élt is, köztük a 30-as évek elején 116 magyar. De ez a történet kivételesen nem hazánk fiairól, hanem a zsidókról szól.

Az első és legbefolyásosabb közösségük a bagdadi volt (jó módú kereskedő famíliák), aztán az orosz polgárháború után nagy számban érkeztek orosz bevándorlók a városba, köztük sok zsidó.  A tömeges bevándorlás azonban Hitler hatalomra jutása után indult meg Németországból (1934 tavaszára például 80 zsidó orvos és sokan mások), majd az Anschluss után Ausztriából. Aztán a világháború kitörése után érkeztek litván és lengyel zsidók (részben a Szovjetunión keresztül vonattal, mások Triesztből hajóval). Közben 1937-ben a japánok elfoglalták Sanghajt a kínaiaktól, de ez nem vetett véget a zsidók bevándorlásának (japán és lengyel diplomaták segítették). A nemzetközi zónát Pearl Harbor másnapján foglalták el. A városba mintegy 18 ezer osztrák, német, lengyel zsidó érkezett és további 5000 az említett korábbi betelepülő volt, illetve más országokból.

Ismerd meg Schindler valódi arcát!

Japán háborúba lépésével lezáródott a menekülési útvonal, illetve elvágták az ellátás pénzügyi csatornáit is. Eddig a bagdadi zsidók és az USA segített, ezt követően az orosz zsidók. A japánok a német zsidókat hontalanként kezelték és 1943 február 23-án felszólították őket, hogy költözzenek 2 hónapon belül (vállalkozásaikkal együtt) az 1937 után érkezettek (ez a japán megszállás dátuma) a nemzetközi zóna Hongkou negyedébe költözzenek át, amelyet sanghaji gettóként emlegetnek ma. Az érintettek viszont Heimatnak (Haza) vagy „Kis Bécsnek” hívtak egymás közt. A negyedet azonban nem zárták le fallal, mint Európában volt és a németek diplomáciai nyomása ellenére sem léptették életbe a faji törvényeket. A munkatáborba internált angol és amerikai állampolgárok rosszabbul jártak.

Kínai és zsidó barátnők jwc.com

A gettó azért sem volt európai értelemben vett gettó, mert a kínaiak nem költöztek ki a negyedből, nem volt körbe kerítve. A zsúfoltság és az élelmiszerhiány, a betegségek egyaránt kínoztak mindenkit, akárcsak az 1944 júliusában megindult amerikai bombázások is, mivel a magas talajvízszint miatt nem voltak óvóhelyek. Matracok, ágyak alá bújva, a jó szerencsében bízva a Hongkuo negyed lakosainak döntő többsége túlélte.

Az eset azért is különleges, mert a japán megszállók közismerten kegyetlenül bántak a kínai civilekkel, de az európai hadifoglyokkal és szövetséges országok civiljeivel. A zsidókat viszont nem bántották származásuk miatt.

A japán kapituláció után, 1945 szeptember 3-án vonultak be a koumintang csapatai a városba. A felszabadulás után a külföldiek többsége, köztük a zsidók is távoztak Sanghajból. Izrael megalakulása  és Csang-Kajsek veresége előtt a maradék is elment.

Európában a németek üldözték a lengyel és zsidó menekültek segítőit:

A barátság legyőzte a Gestapót!

Szekeres György (és felesége) vagy, ahogy a világ ismeri, Georg Szekeres, ismert matematikus is Sanghajban húzta ki a háborús éveket, majd Ausztráliában telepedett le.

Sanghaj nem vált Sobiborrá:

Szökés Sobiborból!

A közösségi média kiszámíthatatlan, ha tetszenek a cikkek, látogassa rendszeresen a www.kazivilaga.com-ot,  ahol sok aktuális, érdekes témáról olvashat! Tallózzon bátran a cikkek közt!

Nyitókép: chinesejews.com

3 hozzászólás a(z) “Kis Bécs, a kínai zsidó menedék” című bejegyzéshez

Leggazdagabb volt a bagdadi eredetű Szaszuni család. Csang Kaj Sek és Szun Jat Szen felesége is közülük származott.

A két nő ráadásul testvér volt 🙂 Viszont Szung a családi nevük és az apjuk Hajnan szigetéről költözött Sanghajba, tudomásom szerint mint üzletember-metodista misszionárus, akit az USA-ban kereszteltek meg. A Szung felvett név, de apját Han Hongyinak hívták. Arra nem találtam utalást, hogy a Szaszumi / zsidó családból származna, de nem zárom ki.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük