Kategóriák
Színes Történelem

Tengerészek lefejezéséből Algéria gyarmatosítása lett

A névleg török, valójában önálló arab-berber Algéria tengerpartján 1830-ban   megfeneklett egy francia hadihajó. A tengerészek megadták magukat, mondván majd úgyis kiváltják őket Algírban, mint szokás. Azonban a harcias kabilok a foglyok egy részét lefejezték. Csúnya háború lett a történet vége.

A hagyományos arab kalózkodás is okozott még némi gondot a franciáknak,  ráadásul 1827-ben megtámadták Pierre Devalt, a Francia királyság algíri főkonzulját, ami ebben az időben cassus bellinek (háborús ok) számított. X. Károly francia király nem is nyelte le a sértést.  Visszavonták a diplomáciai képviseletet Algírból, majd X. Károly úgy döntött, hogy a francia érdekeket  – angol mintára- a hadsereg demonstrálja, partra száll Algírban.  Először is blokád alá vették az algériai partokat. Igen ám, de közbeszólt egy tengeri vihar, május 15-én Dellys közelében, Kabíliában  megfeneklett a La Syléne brig éjjel. Egy tengerész a vízbe fulladt, de a többi megúszta. A hajónak se esett különösebb baja, de önerőből nem tudott szabadulni. Bruat és Assigny hadnagyok előtt két választási lehetőség volt: kivárják, amíg oda ér a francia flotta és levontatják a hajót vagy partra szállnak, megadják magukat, s jó szokás szerint az arabok Algírba viszik őket és jó pénzért kiváltják őket a fogságból.  Azt is figyelembe kellett venni, hogy a tengeri viharban elázott a puskaporuk, az ágyúk így használhatatlanná váltak, aminek következtében az arabok könnyen lerohanhatják a megfeneklett hajót és nem biztos, hogy sikerül visszaverni őket. Sokan meghalhatnak.

A kényelmesebb megoldást, a megadást választották. Másnap délelőtt meg is érkeztek az arabok, a 100 francia megadta magát, s két csoportra osztva elindult a menet. Igen ám, de megérkezett a francia flotta is. Nem tudták mi történt a legénységgel, s ezért ágyúlövéseket adtak le jelzésként. A part közelében haladó fogolycsoportnál nem is volt gond, a másik, amelyet a hegyek felé vittek annál inkább. A kabilok azt  hitték, hogy partra szálltak a franciák, ezért elkezdték leölni a foglyokat. Összesen 20-al végeztek, le is fejezték őket, biztos, ami biztos, mire kiderült, hogy szó sincs partraszállásról. Ezt követően a foglyokat Algírba vitték, ahol a városba érve a társaik időközben eltorzult fejeinek a kiállítása várta őket…

Börtönbe kerültek, aztán megindult az arab piacokról jól ismert alkudozás, zsarolás, satöbbi. A külföldi konzulátusok elérték, hogy a két tisztet az arabok a konzulátusokon internálják, de becsületükre legyen mondva, nem voltak hajlandóak otthagyni katonáikat, s önként osztoztak velük a sorsukban. a június 14-én megindult algíri francia partraszállás után kiszabadultak a rabok. A franciák pedig, ha már ott jártak, akkor úgy döntöttek, hogy ott is maradnak és meghódították Algériát.

Az arab kalózok részt vettek a lepantói csatában is http://www.kazivilaga.com/blog/2020/10/07/lepanto-a-torokok-mohacsa-a-tengeren/

Bruat hadnagy ezt követően nem mindennapi karriert futott be, s Franciaország főadmirálisaként  vezényelte a Krími-háborút, ahol kolerában megbetegedett és zászlóshajóján, a Montebellón Toulon  közelében meghalt 1855-ben.

***A közösségi média kiszámíthatatlan, ha tetszenek a cikkek, látogassa rendszeresen a http://www.kazivilaga.com-ot,  ahol sok aktuális, érdekes témáról olvashat! Tallózzon bátran a cikkek közt!

Kép: A hajótöröttek elfogása

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük