Kategóriák
Közélet Színes Történelem

Paraguay Trianonja

Paraguay Dél-Amerika középhatalma volt egykor, de egyszerre indított háborút a brazilok és az argentinok ellen, s el is buktak.  A Cerro Cora-i csatában Lopez elnök meghalt és véget ért a háború, amely következtében a férfi lakosság megtizedelődött, a békében pedig elvesztették területeik jelentős részét.

Az országról a magyarok nagy része nem tud semmit, az informáltabbak is általában csak a jezsuita missziókról valamint  a magyar származású köztársasági elnökről, Juan Wasmosyról hallottak.  Nos, érdemes tudni, hogy az ország területe jórészt dzsungel, két nagy folyó a Parayuay és a Parana halad át rajta, területe akkora mint Németország és Hollandia együtt, a lakossága viszont nem egészen 7 millió.

Az indiánoktól a spanyolok hódították meg a területet, amely 1811-ben lépett a függetlenség útjára. Az örökös elnök, diktátor halálát követően 1862-ben fia, Fransisco Solano Lopez lett az elnök, aki korábban Párizsban volt nagykövet és mániákus híve, másolója volt Napoleonnak. Ennek megfelelően erősítette a hadsereget és arról álmodozott, hogy beírja nevét a kontinens történetébe. Nos, ez sikerült, de nem egészen úgy, mint tervezte.

A háborút megelőzően a Paraguayjal jó viszonyt ápoló Uruguayban felkelés tört ki, s az alkalmat kihasználva az országot lerohanták a brazilok, akikkel területi vitái volt egyébként A francia mintára képzett, felszerelt para hadsereg elfoglalta a braziloktól az ekkor vadnyugati területnek számító Mato Grossot. Lopez egyébként azzal vádolta  a nagy szomszédot, hogy el akarja foglalni és feketékkel betelepíteni országát.  Ezen túlmenően Uruguayból is szerették volna kiverni a zöld-sárgákat, csak az volt a probléma, hogy nem voltak határosak.

Két lehetőség adódott, brazil területeken keresztül próbálnak áttörni, óriási kerülővel, vagy egy szinte lakatlan, missioós argentin sávon keresztül. Ezen utóbbit választották, csak az volt a probléma, hogy Argentína megtagadta az áthaladást, ezért Lopez hadat üzent nekik és megindult. Igaz nem a legrövidebb úton, hanem előbb a vitatott területeket támadta meg. Két tartományt el is foglaltak. Erre a két nagy szomszéd (egymás közt is volt területi vitájuk!) és az új uru vezetés 1865 május 1-jén megállapodott, hogy közös erővel leverik a harcias szomszédot, majd területét felosztják egymás közt.

Erre azért is volt szükség, mert a paraguayi csapatok átkeltek az Uruguay határfolyón Argentína felől és hídfőt alakítottak ki a brazil oldalon Uruguaianaban. A várost ostrom alá vette a brazil haderő és végül a támadók kapituláltak, ezzel elbukott Uruguay “felszabadítására” indított hadjárat.

Az összehangolt brazil-argentin- uru hadműveletek során előbb a parák expedíciós haderőit verték szét, majd az ország területére léptek. Lopez általános mozgósítást hirdetett, még a serdülőket is bevonultatta (a létszám meg volt, de nem tudták pótolni a képzett katonákat). Akik megkérdőjelezték a háborút kivégeztette, totális diktatúrát vezetett be,  az megbuktatására szerveződő összeesküvést véresen leverte. Ennek ellenére az ország sűrűn lakott területeit rövidesen elfoglalta az ellenség (Adolf Hitler – a végjátékot leszámítva – később hasonló utat járt be). Lopez áttért a gerillaháborúra, amelyre az óriási, erdős, ritkán lakott terület tökéletesen alkalmas volt.

A brazilok felfedezték a Cerro Corá völgyben a gerillák táborát, amely katonákból és latin szokás szerint harcos amazonokból állt. A kibontakozó csatában a sokszoros túlerőben lévő támadók érvényesítették erőfölényüket. Az elnök menekülni próbált, beérték, de miután kilőtte revolverét se volt hajlandó megadni magát, ekkor egy brazil lándzsával megsebesítette. Ennek ellenére egy tisztje segítségével még el tudott menekülni, azonban a közeli folyóparton beérték és végeztek az ellenállást tanúsító Lopezzel.  A diktátor halálával- Hitler öngyilkosságához hasonlóan- véget ért a paraguayi háború.

Lopez halála

Az ország jó része elpusztult, a lakossága a háborúk, éhezés és betegségek következtében megtizedelődött, alig maradt java korabeli férfi. A brazilok és argentinok is elcsatoltak területeket, de nem szüntették meg az országot, amely az ekkor békés szomszéddal, Bolíviával vívott később háborút az indiánok által gyéren lakott, de természeti kincsekben gazdag Gran Chacoért, amely nagy részét végül is sikerült megvédeniük.

Paraguay egy teljesen felesleges és az erőviszonyok ismeretében bukásra ítélt háborúba keveredett, amely majdnem az ország megszűnéséhez vezetett. Az óriási emberveszteséget a bevándorlással pótolták.  A nemek arányának a megbomlása miatt jól jött, hogy az európai (főleg olaszok, spanyolok, franciák, németek) telepesek többsége magányos férfi volt. A trauma mértékét jelzi, hogy az ország lakossága csak 1948-ban érte el a háború előtti létszámot.

***A szomszédban történt: Chile felszabadítása: http://www.kazivilaga.com/blog/2021/02/12/3985/

***A közösségi média kiszámíthatatlan, ha tetszenek a cikkek, látogassa rendszeresen a http://www.kazivilaga.com-ot,  ahol sok aktuális, érdekes témáról olvashat! Tallózzon bátran a cikkek közt!

2 hozzászólás a(z) “Paraguay Trianonja” című bejegyzéshez

Az említett demográfiai probléma miatt állitólag átmenetileg megengedték a többnejűséget. Erről van forrás, vagy csak szokás lett?

Több cikket olvastam angolul a témáról, egyik sem említette – buzgó katolikus ország lévén nehezen tudom elképzelni, de nem tenném rá a fejem.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük