Kategóriák
Történelem

Úgy sikerült a budai kitörés, mint a Horthy kiugrás…

Tudják miben hasonlít a németek budai kitörési kísérlete Horthy kiugrási kísérletére?  Mind a kettő elkésett, egyiket se készítették elő rendesen, nem volt határozott vezetés és mind a kettőnek bukás lett a vége.  A kudarc mind a két esetben első sorban a vezetők személyi felelőssége. Nézzük a részleteket!

Mint köztudomású Budapest körül 1944. december 26-án Esztergomtól keletre a szovjet ékek elérték a Dunát és bezárult a gyűrű. Tolbuhin csapatai december 20-án indultak rohamra a Margit-vonal ellen és két nap alatt több helyen áttörték, majd szabadon rohanták le Budapest összeköttetése útjait, a németek semmi érdemi ellentevékenységet nem tettek, pedig pontosan tudták, hogy mire megy ki a játék. Jött is az ostrom, előbb Pestet vették be a szovjetek, majd Budát, amely a hegyes terep miatt sokkal nagyobb kihívás volt. Közben a Varsó térségéből átcsoportosított SS páncélosok ellentámadásokat indítottak Gille tábornok vezetésével, de 20 km-nél közelebb nem jutottak a városhoz,  amennyiben velük összehangolt kitörést indítanak a bekerített csapatok vélelmezhetően sikerül feltépni az ostromgyűrűt átmenetileg (amely idő alatt vagy utánpótlást lehet bejuttatni, kihozni a sebesülteket a rendelkezésre álló maximum 2-3 nap alatt, vagy a bekerített csoportosítás nagy részét evakuálni.

Mint tudjuk Hitler parancsa értelmében ezen utóbbi szóba se jöhetett, sőt az előkészített találkozó jellegű kitörésre sem. Ezt a festung parancsnoka, Karl Pfeffer-Wildenbruch,  SS obergruppenführer (fegyvernemi tábornok) is megerősített Gosztonyi Péter hadtörténésznek egykoron.

A magyar nemzeti érdek az lett volna, ha Budapest megússza az ostrom pusztítását: http://www.kazivilaga.com/blog/2021/02/13/4016/

Ezt követően már csak agonizált a bekerített csoportosítás, amely üzemanyag, lőszer, élelmiszer, gyógyszer készletei kifogyóban voltak. Ez is szerepet játszott abban, hogy a végére visszaszorultak a várhegy, Víziváros és a Gellért-hegy térségébe. A magyar katonák többsége ekkorára elhunyt, megsebesült, megadta magát vagy civilre váltott és dezertált.  Hitler elvárása: az utolsó emberig, utolsó töltényig harcolni és elesni Budapesten. Ez még az átlag SS-nek is sok volt. A csoportosítást vezető tábornok ezért is döntött február 11-én úgy, hogy kitörnek, amiről délelőtt értesítette a hadosztály parancsnokait, majd a kora esti kitörés előtt nem sokkal felhívta az OKW-t, valamint a 6. hadsereg parancsnokságát, közölte döntését, amely nyugtázása után felrobbantotta a rádiót, hogy ne tudják Hitler esetleg ezzel ellentétes parancsáról értesíteni és  megindult a kitörés.  Itt álljunk meg egy pillanatra. Pfeffer-Wildenbruch, ha már meg akarta menteni a csapatai egy részét, akkor a cél közlése nélkül, de már legalább két nappal korábban bizonyos intézkedéseket meg kellett volna hoznia, például a maradék üzemanyag összegyűjtése, átfésüli az összes garázst, itt-ott parkoló járművet, még a kilőtteket is, s leengedni a tankjukat, majd a készletet a vár kazamatáiban, biztos helyen tárolni. Összevonni a még mozgóképes teherautókat,  amelyeknél csak kisebb a probléma megjavítani. Ezzel párhuzamosan rádió útján kérni kellett volna, hogy a Luftwaffe fokozza az éjszaki utánpótlás szállításokat, mert harcképtelenné válik a csoportosítás, üzemanyag és páncélos lőszer ledobását kérni ejtőernyővel a várba.   A bekerítésben lévő vlaszovisták, Buda környékéről származó SS-ek és budapesti származású magyar katonákkal felderíteni a szovjet csapatok mélységi elhelyezkedését, s ennek ismeretében kellett volna megszervezni február 11-én a kitörést.  Lényeges, hogy a jó középkori szokásoknak megfelelően valami csalit kellett volna a szovjeteknek bedobni, ami eltereli a valós irányról a figyelmüket.

Ostrom után (Fotó: internet)

Nos, itt derült ki, hogy Karlra túl nagy volt a kabát, meghaladta a képességeit a stratégiai tervezés, ami nem csoda, hiszen eredendően tüzér volt, aki ütegparancsnokként kezdte az első világháborút, majd Bagdagban segítette a törököket, s végül egy tüzérhadosztály vezérkari tisztje lett Németországban. A világháború után irányt váltva rendőrként tevékenykedett, 1941-ben kinevezték a rendőrség főparancsnokának, 1943 októberében a VI. SS hadtest, 1944 decemberében a IX. SS hegyi hadtest és Budapest festung parancsnoka. Megbízható náci, de nem egy katonai lángelme. Pedig egy sikeres kitöréshez arra lett volna szükség. Hindy Iván altábornagy hadtestparancsnok  előléptetését, kinevezését a nyilasoknak köszönhette. A marsallbotot azonban nem hordozta a zsebében, nem volt egy Hunyadi szintű zseni, de még Miklós Béla se… Erős átlag.

A már említett könyvben a sikertelenséget azzal indokolta, hogy elárulták. Nos, ez csupán egy népszerű legenda, de nem igaz. Ungváry Krisztián kutatásaiból tudjuk, hogy a szovjetekhez nem érkezett áruló, pusztán józan paraszti ésszel várták a német kitörési kísérletet, amelyre az is ráerősített, hogy 11-én délelőtt észlelték a vlaszoviszták átszivárgási kísérleteit (ugye, ha korábban, éjjel megcsinálják…) és helyesen arra a következtetésre jutottak, hogy rövidesen akcióba lépnek a németek és fokozott éberséget, némi átcsoportosítást rendeltek el.

A kitörésben részt vevő német (főleg SS-ek, akik tudták, hogy nem sok jóra számíthatnak) és magyar katona (utóbbiak jelentős része el se indul, hanem beletörődött a sorsába és vagy civilbe öltözött vagy lélekben felkészült a fogságra a vár biztos falai közt várta az elkerülhetetlent), nyilas pártszolgálatosok, vlaszovisták, csendőrök, civilek szemei előtt nem a hősiesség, hanem életük mentése lebegett. az események ismertek, óriási veszteségek mellett részlegesen sikerült az áttörés, mintegy 18-20.000-ből  4.000 fő jutott el a Hűvösvölgybe, a német vonalakat 785- 830 német és 130 magyar katona, csendőr érte el. A többi kijutott vagy a hegyek között bóklászott, harcolt még heteken át, miközben a szovjetek többször is átfésülték a térséget vagy civilbe öltözve próbált felszívódni (voltak, akiknek sikerült!). Volt olyan szovjet ütegállás, amely előtt másnap több, mint 400 német, magyar holttestet számláltak össze…

S miért hiányoltam az üzemanyag, lőszer, járművek összegyűjtését, raktározását? Nos, néhány páncélozott jármű támogatta a kitörési kísérletet, de a várban még volt 5-6 páncélosuk, rohamlövegük a várban, amelyet üzemanyaghiány miatt végül felrobbantottak. Egészen más lett volna a kitörés ütőereje, ha az élén gyalogosok helyett az orosz barikádokat, tüzérségi lövegeket, géppuskafészkeket tűz alá vevő páncélosok vezetik. Utánuk pedig néhány teherautó jön, amely lőszert, kötszert, géppuskát, aknavetőt, némi tartalék üzemanyagot szállítva… Mindehhez némi előkészítésre, szervezésre és vagy egy tonna üzemanyagra lett volna szükség (minimálisan, hogy el tudják indítani a járműveket és pár km-t haladjanak).

Nyilván akkor se jut ki az egész csoportosítás a bekerítésből, de sokkal kisebb veszteségekkel és gyorsabban küzdik le a szovjet frontvonalat.  Ez vélelmezhető. A  működőképes, hordozható rádiók hiányában fellépő koordinálatlanság- amire egy nyugalmazott páncélos tiszt barátom hívta fel a figyelmem. Nos erre is ki kellett volna valamit találni, akár kerékpáros futárokat, akár futásra képes futárok személyében. A vezénylés megőrzése, az események irányítása, átcsoportosítási lehetőségek  nagyban emelték volna a kitörés hatékonyságát. Ha Varsóban meg tudták oldani ezt a problémát Varsóban a lengyel amatőrök, akkor elvárható lett volna Budapesten a jól képzett SS-ektől is.

Nos, aki eljutott idáig, az a végére megértette, hogy miért vontam párhuzamot a kitörés és a Horthy féle, elvetélt kiugrási kísérlet közt. A leírtakat gondolatébresztőnek szántam, nem rendelkezem a bölcsek kövével, lehetőségeket próbáltam felvetni, bizonyos dolgokra ráirányítani a figyelmet.

*** Hitler feláldozta Budapestet és a csoportosítás 70-72 ezer katonáját. A háború alatt követett el ettől nagyobb katonai baklövéseket is http://www.kazivilaga.com/blog/2020/09/20/hitler-legnagyobb-katonai-baklovesei/

de nekünk ez volt a legfájdalmasabb.  Itt pedig egy csokorra való Horthytól: http://www.kazivilaga.com/blog/2021/01/21/horthy-vilaghaborus-baklovesei/

*** A közösségi média kiszámíthatatlan, ha tetszenek a cikkek, látogassa rendszeresen a http://www.kazivilaga.com-ot,  ahol sok aktuális, érdekes témáról olvashat! Tallózzon bátran a cikkek közt!

Térkép: internet

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük