Kossuth Zsuzsa azt üzente!

“„Boldog voltam, ha egy könnyet letörölhettem, ha egy nyomorúságos szív terhén könnyíthettem. A magam szenvedéseit alig éreztem.” – emlékezett vissza a szabadságharc alatti hadiápolóságára Kossuth Zsuzsanna, aki 1817-ben, ezen a napon született Zemplén vármegye központjában, Sátoraljaújhelyen.

A XIX. század közepén még úgy tartották, hogy az asszony helye a konyhában van, foglalkozzon a családdal és a háztartással. Ebbe az “idilli” képbe robbant be a szabadságharc, amikor sok nőt is magával ragadott a nemzeti ügy. Közéjük tartozott Kossuth Lajos kormányzó huga is, aki ápolónőnek állt, mert a sebesült, beteg katonákat ápolni kellett, s jól jött minden szorgalmas kéz. Testvéréhez hasonló lelkesedéssel végezte munkáját, a honvédség főápolónője lett és közben sikeresen megszervezte a hadikórházak hálózatát.  Neki is köszönhető, hogy a sebesült, beteg katonák ellátáshoz jutottak, sokuk életét, egészségét sikerült megmenteni.

Figyelem! A keresztényi elveknek megfelelően a hadifogságba esett ellenséges katonákat ugyan úgy ápolták, mint a honvédeket. Csak a szenvedő sebesültet, beteget, az embert látták bennük és nem az ellenséget. A fegyverletétel Aradon érte. Haynau utasítására a budai várbörtönbe zárták. S meglásd a jó tett jót ád’,  a korábban általa ápolt osztrák tisztek  a bukás után a  hadbírósági tárgyaláson becsületből mellette tanúskodtak, amely hatására, ha fogcsikorgatva is,  szabadlábra helyezték. (Ebben különbözött Haynau és Kádár, az osztrák megtorlás a kommunistától).

Azonban igen nehéz helyzetben volt ezt követően is, kapcsolatba került Makk József féle szervezkedéssel, letartóztatták Kossuth Zsuzsannát.  Az USA nagykövetének a közbenjárására Brüsszelbe (sic!) távozhatott, ahol csipkeverésből élt, majd az USA-ba emigrált.  Mindössze 37 évesen, szegényen, a kiújult tüdőbajban elhunyt.

Magánéletéről annyit érdemes tudni, hogy 1841-ben feleségül ment Meszlényi Rudolf ügyvéd, hírlapíróhoz, Sárbogárdon telepedtek le. A harmadik gyermekük férje 1848 januári halála után született. Ezt követően Pestre költözött gyermekeivel. Nehéz anyagi körülmények közt éltek. Windisgraetz seregei elől a kormányhoz hasonlóan Debrecenbe menekült.

Perczel Miklós, egy másik hős, aki az USA-ba emigrált: http://www.kazivilaga.com/blog/2020/12/15/2333/

Példaértékű élete elismeréseként 2014-től születésnapja, február 19. a Magyar Ápolók Napja.  A maga nemében ugyan olyan bátor és hős volt, mint Mária főhadnagy vagy egykoron Zrínyi Ilona!

• A kolera is f elütötte a fejét 1849-ben, s csak a század végére sikerült leküzdeni:  http://www.kazivilaga.com/blog/2020/11/22/1707/

*** A közösségi média kiszámíthatatlan, ha tetszenek a cikkek, látogassa rendszeresen a http://www.kazivilaga.com-ot,  ahol sok aktuális, érdekes témáról olvashat! Tallózzon bátran a cikkek közt!

Kép: docpleyer.hu