Kategóriák
Színes Történelem

Rettegett Iván, akit Báthory legyőzött

Ivan Groznij, avagy ahogy mi ismerjük Rettegett Iván moszkvai nagyfejedelem, minden oroszok első cárja – Sztálin és sok más szovjet/orosz vezér példaképe – valójában egyszerre volt rettenetes és betegesen rettegő. Nagy álma volt a Baltikum megszerzése, ahonnan Báthory István lengyel király z 1582-ben ezen a napon kötött békével szentesítve – kiverte.

Elődei a moszkvai nagyfejedelem címet használták, IV. Iván volt az első (1547), aki cárnak nevezte magát (három Róma elmélet).

IV. (rettegett) Iván felismerte a tengeri kijárat fontosságát, s mivel az orosz hozzánk hasonlóan az oroszok a kontinens belsejében éltek, ezért lengyel-(litván)- svéd balti területeket akart elfoglalni, hogy kijusson a Balti-tengerhez. Ezzel szemben Báthory, mint lengyel király (és erdélyi fejedelem is volt) úgy megverte, hogy az 1582-ben ezen a napon kötött Jam- Zapolski békében nem csak a livóniai hódításait kellett feladnia, de Szmolenszk térségében jelentős orosz területeket is vesztett (lásd: a térképen tégla vörös színnel). Ennek a történelmi győzelemnek köszönhetően a legnagyobb lengyel királyok közt tartják számon a mai napig Báthory Istvánt, akit ők Stefan Batoryként tisztelnek.

(a livóniai háborúban híressé vált Bornemissza János története: http://www.kazivilaga.com/blog/2021/01/24/3390/

De vissza Ivánhoz! Ennek ellenére  összességében növelte is Oroszország területét- a tatárok kárára, mikor elfoglalta a Volga mentén a kazanyi kánságot, Asztrahany pedig ezt követően “önként” csatlakozott. A törökkel és a krími tatárokkal meg végül döntetlenre meccselt.

Új, központosított közigazgatást is bevezetett, az opricsnyinát, ami nem káromkodás, hanem a rendszer orosz neve.

Uralkodására a terror és a félelem volt a jellemző. Mint említettem aprította a bojárokat, néha a papokat, polgárokat is ( kegyetlenül) sőt öreg korában egy vita hevében Iván cárevicset halálra sebezte. A félelmére jellemző, hogy a moszkvai Kreml alatt több szintes alagútrendszert építtetett, amely beomlott járatrendszerének a XX. századi kutatások szerint kijárata volt a Moszkva folyóhoz. Sőt, állítólag még az angol uralkodónak is javasolta egyszer, hogy cseréljenek egy birtokot, ha egyszer menekülni kell otthonról, akkor legyen hová… A véreskezű zsarnokok általában már csak ilyen rettegők, mint sok római császár vagy Hitler, Sztálin…

Iván Groznij 1584.ben halt meg, fiára, I. Fjodor cárra a Szmurát, a zavaros időket hagyta örökül, meg egy Európa felé törekvő hatalmat. Politikai céljait, a meleg tengereket I. Péter, vagyis Nagy Péter cár váltotta valóra.

Szovjet film is készült róla Sztálin idején, amelyet Szergej Ejzenstejn rendezett, vágott és írta a forgatókönyvet. A zenét Prokofjev szerezte, a főszereplő Nyikolaj Cserkaszov. A trilógiának tervezett filmből két rész készült, miután a másodikat betiltották mivel állítólag Sztálin magára ismert a rendező infarktusban elhunyt.

A Moszfilm által jegyzett 1945-ös film orosz változata, angol felirattal: Jó rettegést hozzá!

Térkép: wikipédia

2 hozzászólás a(z) “Rettegett Iván, akit Báthory legyőzött” című bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük