Kategóriák
Történelem

Lepanto, a törökök mohácsa a tengeren

A török szárazföldi nagyhatalom volt, de Bizánc bevételét követően nagy flottát épített a Földközi-tenger szigetvilágának bevételére, no meg az arab kalózokkal összefogva a kereskedelem megsarcolására.  A pápa felhívására összefogott egy hadjárat erejéig Spanyolország, Velence és Genoa és 1571-ben ezen a napon Lepantónál tönkreverték a török-kalóz hajóhadat. Sok ezer keresztény rabszolga evezőst kiszabadítottak.

Szulejmán szultán célkeresztjében a Duna völgye, Magyarország és Ausztria állt (a tengeri hódításai közül azért érdemes megemlíteni Rodosz bevételét). Utóda, II. Szelim más célpontok után nézett, s kínálta magát a szigetvilág gazdag kereskedelmi telepei, kikötői, Ciprus, Málta, Szicília… Végül a velencei kézen lévő Ciprust támadták meg. A fenyegetést észlelve V. Piusz pápa összehozta a térségben érdekelt keresztény tengeri hatalmakat (kivétel a törökkel jó viszonyt ápoló franciákat), a költségek felét a spanyolok állták, s így a főparancsnok is spanyol lett, Don Juan herceg személyében, alvezére pedig Colonna pápai tengernagy, a velencei és genovai flotta élén is igen képzett, tapasztalt vezér állt, utóbbi Andrea Doria nevét őrzi a genovai Sampdoria focicsapat!  Érdekesség, hogy a flottával tartott egy bizonyos Miguel de Cervantes, a későbbi világhírű író is.

Szóval összegyűlt a két flotta, s a keresztények törtek előre a görög partok felé, a Ion-tengeren, a Patraszi-öbölben, Lepanto térségében csaptak össze. A törökök és arab kalózok voltak enyhe létszámfölényben, de a spanyol hajókon sokkal erősebb tüzérség volt (az ára, nehezebben tudtak manőverezni a súly miatt), illetve a keresztény katonák jórészt szakállas puskát használtak, még a törökök (janicsárok) íjat, aminek sokkal nagyobb volt a tűzgyorsasága, viszont kisebb a hatótávolsága és pusztítóereje.  Ez a csata volt az evezős gályák utolsó nagy csatája.

A keresztény flotta lépett fel támadólag,  a jobbszárnyon a velenceiek megverték a törököket. Több hajón a fellázadt keresztény gályarabok is besegítetek a közelharcban.  A centrumban dőlt el a csata, mikor is a  spanyol zászlóshajó, a La Real (a király) összecsapott a Szultánával (A császár). Az öldöklő küzdelembe több hajó is bekapcsolódott és a keresztényeknek sikerült elfoglalni az ellenség zászlóshajóját. Ali pasa fejét levágták és lándzsára tűzték. A korán idézetes lobogót is megszerezték, amire a törökök közt kitört a pánik, s a derékhad menekülni próbált. A másik szárnyon úgy tűnt, hogy a máltaiak ellen nyerésre állnak a törökök, de az utolsó pillanatban megérkezett a keresztény erősítés, bekerítették a kontyosok hajóit és többségét elfoglalták.

A lepantói csatában mintegy 8000 keresztény és 20000-nél több török halt meg, kiszabadult nagy számú keresztény gályarab (köztük nyilván magyarok!), akik helyére több ezer török ülhetett be az evezőkhöz. A csata lényege, hogy megszűnt a török fölény a Földközi-tengeren. Ez volt a török flotta Mohácsa!  Mai közkedvelt kiszólással élve a mediterrán hatalmak így védték a muszlim hódítóktól Európát (miközben a szövetségből például kimaradt Magyarország és a jelentős flottával rendelkező Raguza is)

Ezt követően nyílt csata helyett inkább folytatták a kalózkodást, még az USA le nem győzte őket a “Barbár (berber) háborúkban”, a maradékkal meg az angolok végeztek.

***  ***  ***

Ha szívesen olvassa a Kazi világát és megengedheti magának, hogy áldozzon az olvasnivalóra, hogy még több színvonalas írást, érdekes képet lásson a honlapon, akkor az OTP Bank: kazivilaga@freemail.hu email címre, mint másodlagos azonosítóra utalhat, egyszerűen, gyorsan (belföldről). Határon túlról kérje emailben a banki adatokat.

Egy hozzászólás a(z) “Lepanto, a törökök mohácsa a tengeren” című bejegyzéshez

Javaslom Moldova: 40 prédikátor c.könyvét, 40 református prédikátort adtak el Velencének, gályarabnak….

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük